Az első napod az SSR74-gyel – Novritsch bemutatja, hogyan készül a játékra

Végre itt van, amire sokan vártak: a Novritsch kiadta első AK AEG replikáját, az SSR74-et. A csapat maga is elismeri, hogy kicsit sokat várattak minket vele – állítólag már a 2023-as IWA-n megvillantották, ami elég régen volt ahhoz, hogy kínos legyen. Cserébe most kaptunk egy acélból készült AK-t, amit alaposan kidolgoztak, és amihez a mester személyesen mutatja meg, mit csinál egy replikával, mielőtt kiviszi a pályára. Ha friss SSR74-tulajdonos vagy, vagy csak kacérkodsz a gondolattal, ezt érdemes végigolvasnod.

A replika két változatban létezik: van egy hosszú és egy rövid verzió. A videóban a hosszút látjuk, de érdekes módon maga Novritsch is bevallja, hogy ha nem videózna, ő a rövidet választaná – kisebb, könnyebb, és egyszerűen jobban szereti. A hosszú csak azért került most elő, mert jobb kameraszöget ad a szelfikamerához. A dobozból egyébként egy rakás minden előkerül: imbuszkulcsok a gyors rugócseréhez, biztonsági kézikönyv, egy 200 BB-t befogadó tár, és maga a replika a tussal együtt. Ez utóbbi külön jó hír azoknak, akik emlékeznek rá, hogy az SSX10-hez nem járt tus. A doboz maga hordtáskaként is használható, bár a mester inkább fegyvertáskát preferál, mert így rajta hagyhatja a felszerelt optikát.

Az első komolyabb tanács az akkumulátorról szól, és itt tényleg érdemes figyelni. Bár a standard M4-es buffer tube akku elméletileg befér, a gyakorlatban rossz ötlet: nehéz becsukni vele a fedelet, a töltőkar beragad, és még az akkut is megrongálhatod vele. Helyette azt a hosszabb, 200 mAh-val nagyobb kapacitású akkut ajánlják, amelyik szépen elöl indexelhető, magától a helyén marad, és elég vékony ahhoz, hogy a töltőkar szabadon mozogjon. A csatlakoztatásnál mindig biztonságos irányba tartsd a replikát, és ügyelj rá, hogy a kábelek szépen elrendezve legyenek a tetején, mielőtt lecsukod a fedelet – különben pont a lecsukásnál csípheted be őket.

Az AK-knál klasszikus buktató a felső fedél kioldógombja: ha túl mélyre nyomod, könnyen kirepül a rugó és a hozzá tartozó apró alkatrészek. A videóban meg is mutatják, hogyan kell visszaszerelni – a rugót a helyére teszed, ujjal hátrahúzod, átvezeted az első lyukon, majd a másodikon, végül a fake bolt segítségével a farokrész felől becsúsztatod és a dovetail mechanizmusba pattintod. Nem ördöngösség, de jó előre tudni, hogy ne a pályán állj értetlenül a szétesett alkatrészek felett. Érdemes a body pineket is ellenőrizni, főleg a zsanérpint – ha idővel elkezd kimászni, egy csepp közepes erősségű Loctite végleg a helyén tartja.

Külön téma a német jogszabályi helyzet. Az itt bemutatott ASR74 rendelkezik az F-jelöléssel, ami azt jelenti, hogy csak félautomata – Novritsch szándékosan ezt választotta, mert sokat játszik Németországban, és így gond nélkül utazgathat vele. Ha viszont nem német verziót veszel, megkapod a teljes automata funkciót is, ráadásul programozható a pre-cocking szint. A mester szerint 3S LiPo-n a hármas szint az ideális, a négyes már túlpörget, a négyes-ötös pedig inkább a 7,4 voltos akkukhoz való. A beállítás egyszerű: félautomatában tartod a ravaszt, kivárod a három sípszót, és a megfelelő pontnál elengeded. A német verzió ezt sajnos nem tudja, mert kettőt lőhetne tőle – cserébe alapból is szép snappy a lövés, úgyhogy nincs okod panaszra.

A száraz próbalövések után a cső tisztítása következik, mert a kenőolajból mindig kerül egy kevés a csőbe. A tisztítópálcát a habszivacs alatt találod a dobozban – könnyű megfeledkezni róla. A hop-upot állítsd nullára, tisztításhoz kizárólag tisztítószeszt használj, mert az nem károsítja a buckingot és a legjobban leszedi a koszt, sőt a szállítás során bekerülő sópárát is. A pucolórongyot vágd megfelelő méretűre, hogy ne akadjon el a pálca vállán, majd óvatosan, két ujjal forgatva told be egészen a fúvókáig. Ha tisztán jön ki, egyszer is elég, ha koszos, ismételd meg párszor.

A chrono és a BB-választás sem mellékes. A mester 0,32 grammos BB-vel tölt, ami az 1,5 joule-os változathoz passzol a legjobban – ez adja a legjobb konzisztenciát, a könnyebb lövedék rovására menne a pontosság. A 200 BB-s tárakhoz mindenképp elektromos töltőt vagy rotary adaptert érdemes beszerezni, kézzel nyomogatni ennyit nem sok örömöt okoz. Az első mérésnél 1,37 joule jött ki, ami Novritschnek kevés volt, ezért erősebb rugóra váltott. És itt jön az egyik legjobb dolog a replikában: a rugócsere tényleg egyszerű. Leveszed a tust, a hátsó imbuszcsavarral leszeded a picatinny szegmenst, és a sínen kialakított kivágáson keresztül egy negyed fordulattal kiveheted a rugóvezetőt – nem kell a teljes gearboxot kiszedni, ahogy a régi AK-knál kellett.

Csere után figyelj a rugóvezetőn lévő „locked” feliratra: úgy tájékozódj, hogy vízszintesen tudd olvasni, így biztos lehetsz benne, hogy a zárak a helyükön vannak, és nem valami 45 fokos, félrecsúszott pozícióban. Az új rugóval végül 1,52 joule jött ki, ami már bőven belefér a mester által célzott 1,55 joule-os limitbe. A hop-upot nyolcas szintre állította, mert ott repül a legegyenesebben – ez befolyásolja a teljesítményt is, ezért a pályán a beállított hop-uppal mérnek. Egy tipp a G&G full auto verziókhoz: a gyors rugócsere előtt lődd le automatában, mert az kioldja a pre-cockingot és előre viszi a dugattyút, így sokkal könnyebb kivenni a rugót.

A tus és az optika elhelyezése végül ízlés kérdése, de van benne rendszer. A tust három pozícióba lehet rögzíteni, és Novritsch előbb felteszi az optikát, felveszi a maszkot, és csak utána dönti el, hova kerüljön a tus. Optikának a V3 red dotot választotta, jó alacsonyra, nagyjából a tár vonalába – az AK-nál a sínmagasság és a tus közti nagy esés miatt még maszkkal is elfér egy ilyen alacsony red dot, ami egy M4-en sosem működne. Az alacsony optika előnye, hogy nem lősz bele a fedezékbe, amikor az irányzék még kilát fölötte, a replika pedig még egy Dye maszkkal is jól célozható marad. Összegezve: aki most kapta kézhez az SSR74-et, ezzel a bejáratási rutinnal magabiztosan indulhat neki az első játéknapnak.

Forrás: NOVRITSCH Backstage YouTube csatorna