Van, hogy egy tesztelő azért vesz meg egy replikát, hogy utána őszintén elmondhassa, mit gondol róla – brand deal, ingyenminta és cukormáz nélkül. Pontosan ez történt a Jaeger Precision csatornán: a készítő a nézők unszolására rendelte meg vakon, saját zsebből a Novritsch SSQ4 (Sasquatch4) HPA-változatát, és rögtön leszögezte, hogy semmilyen szponzori megállapodása nincs a Novritsch-csal. Nekünk itthon ez pont azért érdekes, mert a Novritsch köré épült rengeteg tartalomgyártó anyaga sokszor gyanúsan szépre van festve – ez a videó viszont a másik oldalt mutatja meg. Nézzük, mire jutott.
A videó jó része a rendelési és importélménnyel foglalkozik, és ez UK-ból nézve tanulságos. A készítő elmondása szerint, ha valaki tengerentúlról, mondjuk Hongkongból hozat be egy replikát, akkor a szállítás után jön a hosszú kálvária: a csomag akár egy-két hétig ül egy UPS-raktárban, majd kérnek egy behozatali nyilatkozatot, aztán jönnek az adminisztrációs és brókerdíjak, az áfa és az importvám. A Novritsch weboldalán viszont volt egy opció, amivel egy kis felárért előre le lehetett rendezni az import terheit – nála ez nagyjából 9-10 egységnyi felár volt egy több százezer forintos replikánál, azaz pár ezer forint. Cserébe a Novritsch előre kitöltötte a nyilatkozatot, neki csak alá kellett írnia és visszaküldenie, a csomag pedig gyakorlatilag zökkenőmentesen, extra vám nélkül érkezett meg. Ezt üzletemberként külön értékelte, és ki is emelte, hogy máshol sosem tapasztalt ilyet.
Fontos tisztázni, mit is vett meg pontosan. Az SSQ4 két kivitelben kapható: van egy gázos és egy HPA-változat, és maga a replika nem is a Novritsch gyártása, hanem a Wellpróé – a Novritsch csak forgalmazza. A készítő azért nem akarta sokáig kézbe venni, mert a gázos verzióról látott videók alapján az volt az egyik leggyengébb, „vérszegény" gázos blowback, amit valaha látott. A HPA-változatra végül azért esett a választása, mert talált hozzá egy izgalmas kérdést: lehet-e ez a replika egy jó átjáró azoknak a HPA-felhasználóknak, akik MTW-vel vagy HPA-ra konvertált AEG-vel tolják? Vagyis el lehet-e csábítani a nagy kapacitású tár, a nulla rúgás és a végtelen konzisztencia világából – ami bevallottan unalmas – a gázos blowback élménye felé?
A dobozban a replikán kívül akadt pár dolog, ami nála rögtön felhúzta a szemöldököt. Kapott egy tartalék bolt rudat, amit a leírás szerint 8000 lövés után cserélni kell – ez egy HPA-replikánál nem sok, és jogosan kérdezi, hogy ha ez az alkatrész ilyen hamar kopik, miért nem építették eleve masszívabbra. Volt mellette néhány szelep is, amelyeket eredetileg valamiféle állíthatósághoz szántak, de végül más irányba mentek, és csak úgy belerakták a csomagba. A HPA-verzióhoz elég fura kinézetű midcap tárak járnak, amelyek egy régi ismerőst idéztek fel benne: a Frog Engineering évekkel ezelőtt csinált hasonló, HPA-táplálású gázos rendszert pontosan ilyen tárakkal. Fontos tudni, hogy ezek a tárak proprietáriusak – nem használható hozzá más midcap, se PTS EPM, szóval marad a gyári kínálat.
A csomagolásban volt még egy boríték matricákkal, egy SSP folt és néhány meglepően hasznos kártya walk-on és milsim játékokhoz, checklistával – ez a kis extra tetszett neki. A lényeg viszont a bolt-rendszernél kezdődik. A készítő szerint ez egy fura, „félbolt" megoldás, kicsit a Maple Leaf egykori rendszerét idézi, és pont ez a baja vele. A Novritsch weboldalán ugyanis már azt írják, hogy külön dolgoznak egy full bolt rendszeren, ami rendes rugóval adná a visszarúgás érzetét – ő viszont sokkal jobban örült volna, ha ezt eleve beépítik, és ezt adják el kiegészítő csomagként. Így ugyanis az az érzése, mintha épp azt a funkciót zárnák fizetőfal mögé, amit a gázos felhasználók a leginkább akarnak: a rúgást.
A szétszedésnél kiderült pár műszaki részlet is. A fúvókánál egy normál stílusú Empass szelep ült, amit nem szabad forgatni, mert becsavarozódik – és megint ott a kérdés, miért kell ezt 8000 lövés után cserélni. A csőben egy GBV-stílusú, valószínűleg Maple Leaf szilikon hot rubbert talált, amit maga sem kedvel különösebben, szóval cserére ítélte, a cső pedig ránézésre sárgaréz. A tömeg nagy része az alsó tokban ül, a felső gyakorlatilag súlytalan, az airline-os megoldás pedig kicsit olcsónak hatott neki – szerinte igényesebb kivitelezést várt volna egy nem éppen olcsó replikától. Kézbevétel közben ráadásul a bolt-rendszer ki is akadt a helyéről, amit vissza kellett tuszkolnia – nem bizalomgerjesztő élmény.
A legkínosabb pont a bolt lock körül van. A készítő hivatkozik egy Desert Fox-videóra, ahol Jet rákérdezett a Novritsch-nál, hogy a replika nem akad hátra üres tárnál, mire Kristoff egy elég félvállról vett választ adott: tudják, de a betáplálást priorizálták a bolt lockkal szemben. A gond az, hogy a replikát működő bolt lockkal árulják – a mechanizmus fizikailag ott van benne, a zár, a nyitott-zárt állás, minden –, mégsem működik rendeltetésszerűen. A készítő ezt teljes kifogásnak (copout) nevezte, hiszen valami olyat adnak el újításként, ami valójában nem is működik úgy, ahogy hirdetik. A ravasz ezzel szemben pozitív meglepetés volt: kemény elhúzás, de tiszta, jól definiált törésponttal, még ha kicsit üresen is kongott.
A videó a beállításnál ér véget: a készítő HPA-tankot köt rá, és nagyjából 100 psi körül kezdi, holott HPA-konvertált cuccnál általában inkább 120 a szokásos – kíváncsi, mi történik alacsonyabb nyomáson. A tényleges lövés, a range- és pályateszt a következő részekre marad, amint kész az új stúdió és iroda. Ez egy „Before You Buy" jellegű első ránézés, és őszintén szólva pont az a fajta kritikus, tárgyilagos hang jön belőle, ami a Novritsch-univerzumból ritkán. Ha téged is érdekel a HPA gázos hibrid gondolata, mindenképp érdemes megvárni a sorozat folytatását, mielőtt bármit is rendelnél.
Forrás: Jaeger Precision YouTube csatorna
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
